Puhányság vagy kemény kéz? Ilyen főnököt akar a jó melós!

Sok melós azt szereti, ha a főnök a puhányabbik fajtából való, mert akkor könnyebben lehet lógni. Csakhogy ennek az az eredménye, hogy a jó melósok viszik el a munka oroszlánrészét, míg a többiek hasznot húznak a vezető határozatlanságából.
 
Emellett még van egy ok, amiért a becsületes munkás nem a szórakozott, engedékeny főnököt szereti. Mert ő tudja, hogy akkor is, ha látszólag ellentét van köztük, érdekeik közösek: ha a főnök nem irányítja jól a teljes csapatot, akkor neki lesz gondja azzal, hogy enni adjon otthon a családnak.
 
Nem a „keménységˮ fáj, hanem a méltánytalanság!
 
Egészen röviden összefoglalva ez az a tanulság, amit saját kutatásunk során sikerült megtudnunk azoktól a jó munkásoktól, akik kitöltötték a kérdőívünket. 
 
Közülük sokan azt nyilatkozták, hogy nem a magas elvásárokkal van gondjuk, hanem azzal, hogy a két fél közötti csere, az „adok-kapokˮ viszony rendben legyen.
 
Mi kell ehhez?
 

• Őszinte visszajelzés a főnök részéről – na és az, hogy ne ő arassa a le a babérokat a más munkája nyomán (ilyenre is van példa!).
• Hibák esetén nem a személyt kell minősítgetni, se a szót nincs miért szaporítani. Közölni kell röviden a tényállást és a módját, ahogyan a hiba helyrehozható.Csak az nem követ el hibát, aki nem dolgozik. Ezt az igazságot egy valamirevaló vezetőnek nagyon jól kell ismernie.
•  A főnök puhánysága leginkább az, ha nincsenek világos elvárások. Ilyenkor aztán gyakran előfordul, hogy utólag jönnek a szemrehányások és a bosszú, amikor már késő. Eső után köpönyeg. Ezzel szemben a jó főnök nem az, aki „keményˮ és mindig morcos, mintha csalánra vizelt volna. Hanem akivel tudja az ember, hogy hányadán áll, és ezért nem érik meglepetések – se a rendes munka, se a lógás esetén.

 
Ez persze csak három szempont ahhoz, hogy mit várnak el a munkások a vezetőtől. Ön mivel egészítené ki a listát? Kíváncsiak vagyunk a véleményére. Kérjük, töltse ki a kérdőívünket!